Versenyek
A versenyekről, és nevezési feltételekről a Magyar Lovas Szövetség honlapján kaphat bővebb tájékoztatást.

2012.04.14-2012.09.30 SIMONPUSZTA TOUR
Simonpuszta Tour 2012
Díjugratás és Jótékonysági Versenysorozat
Díjugrató versenysorozat összdíjazása 2,2 millió Ft!
A versenysorozattal egybekötve jótékonysági akciósorozatot hirdetünk a Magyar Vöröskereszt javára. A Magyar Vöröskereszt tevékenységének propagálása, jótékonysági felajánlások!

Versenykiírás

A verseny célja:

- A lovassport népszerűsítése, új dimenzióba helyezve.
- A lovassport és a jótékonysági civil kurázsi összekapcsolása.
- A díjugrató lovasok minden szegmensének egy izgalmas és kihívást jelentő versenysorozat méltó díjazás mellett.

Az első jótékonysági felajánlást Dr. Korein László a Simonpuszta Lovas SE tulajdonosa tette, amely a teljes versenysorozat minden startja után 600.- Ft ?ot jelent a Magyar Vöröskereszt javára.

A versenysorozat Fővédnöke: Habsburg György a Magyar Vöröskereszt elnöke.

A versenysorozat helyszíne: Simonpuszta Lovaspark

A helyszínt a lovasok nagy része ismeri és kedveli. A versenyekre megfelelő számú és minőségű boksz áll rendelkezésre, amelyek díja mindig szerepelni az egyes versenykiírásokban. A versenysorozat helyszínén színvonalas panziós szállás, és étterem biztosított

A versenysorozat 3x2 napos és 3x1 napos versenyekből áll.

KATEGÓRIÁK

A versenysorozatban a versenyszámok 4 kategóriában kerülnek kiírásra 2,2 millió forint összdíjazással. A versenyszámokban nem indulhatnak a 2011-es felnőtt OB 1-10 helyezettjei, és a fiatal lovas-, ifjúsági-, és gyermek ?A? válogatott lovasai.

TOP TOUR: (nevezésnél név mellé TT) Összdíj 910. 000.- Ft

1. helyezett 400.000.- Ft, 2. helyezett 200.000.- Ft, 3. helyezett 100.000.- Ft,
4. helyezett 60.000.- Ft, 5. helyezett 50.000.- Ft, 6. helyezett 40.000.- Ft,
7. helyezett 30.000.- Ft, 8. helyezett 20.000.- Ft, 9. helyezett 10.000.- Ft.

Nyitott versenyszám. Magassága B4, szeptember 30-án a döntőn B5 2x szorzóval.

TOUR2: (nevezésnél név mellé T2) Összdíj 700. 000.- Ft

1. helyezett 250.000.- Ft, 2. helyezett 150.000.- Ft, 3. helyezett 90.000.- Ft,
4. helyezett 60.000.- Ft, 5. helyezett 50.000.- Ft, 6. helyezett 40.000.- Ft,
7. helyezett 30.000.- Ft, 8. helyezett 20.000.- Ft, 9. helyezett 10.000.- Ft.

A versenyszám magassága B3, szeptember 30-án a döntőn B4 2x szorzóval.
A versenyszámban kizárólag olyan versenyzők indulhatnak, akik ?amatőr? státussal rendelkeznek, és nem indultak A3-as versenyszámban.

TOUR3: (nevezésnél név mellé T3) Összdíj 610. 000.- Ft

1. helyezett 200.000.- Ft, 2. helyezett 130.000.- Ft, 3. helyezett 70.000.- Ft,
4. helyezett 60.000.- Ft, 5. helyezett 50.000.- Ft, 6. helyezett 40.000.- Ft,
7. helyezett 30.000.- Ft, 8. helyezett 20.000.- Ft, 9. helyezett 10.000.- Ft.

A versenyszám magassága C2, szeptember 30-án a döntőn C3 2x szorzóval.

A versenyszámban indulhatnak: lovas és ló a Díjugrató Szabályzat szerint.

TOUR4: (nevezésnél név mellé T4) Kezdő lovasok versenyszáma. Díjazása: Értékes tárgynyeremények.

A versenyszámban a 2012 évi kezdő lovasok vehetnek részt (a B0-ban elért eredményük is számít).

A versenyszám magassága B1a (90-100 cm), szeptember 30-án a döntőn B1c 2x szorzóval.

Általános pontozási szabályok:

- A pontszámokat a LOVAS gyűjti egy adott kategórián belül.
- Egy lovas két lóval is indulhat egy kategórián belül, de csak a jobbik eredménye számít a Tour pontozásába. A Döntőben meg kell jelölnie azt az egy lovat, amelyikkel indulni szándékozik.
- A versenysorozat elbírálása megegyezik a Championátus rendszerével. Mindegyik versenynapon, mindegyik versenyszámban: az 1. helyezett 10 pontot, a 2. helyezett 8 pontot, a 3. helyezett 7 pontot, a 4 helyezett 6 pontot, az 5. helyezett 5 pontot, a 6. helyezett 4 pontot, a 7. helyezett 3 pontot, a 8. helyezett 2 pontot, míg a 9. helyezett 1 pontot kap.
- 2012. szeptember 30-án a Döntő -napján mindegyik kategóriában 5 cm-el megemelt pályát kell teljesíteni. ÜK a lovasoknak dupla pontokért: az 1. helyezett 20 pontot, a 2. helyezett 16 pontot, a 3. helyezett 14 pontot, a 4 helyezett 12 pontot, az 5. helyezett 10 pontot, a 6. helyezett 8 pontot, a 7. helyezett 6 pontot, a 8. helyezett 4 pontot, míg a 9. helyezett 2 pontot kap.
- Ezután az egyes kategóriákban a teljes versenysorozat során összegyűjtött pontok összeadódnak, és így alakul ki a versenysorozat helyezési sorrendje.
- A versenynapokon elért eredmények valós időben kerülnek fel Magyar Lovas Sport Szövetség Internetes honlapjára a TOUR eredményekkel, illetve szerzett pontokkal együtt.
- A Döntőben lovas csak olyan lóval indulhat, amellyel saját maga legalább 6 versenynapon elindult, és teljesítette is az adott versenynapon a pályát. Olyan lovas nem nyerheti meg a TOUR-t, aki a szeptember 30-i Döntő napján nem tudta az adott TOUR számhoz tartozó pályát teljesíteni.

Fontos tudnivalók:

- Az összes versenynap összes versenyszáma nyitott minden lovas számára, aki az adott versenyszámban a Díjugrató Szabályzat szerint jogosult elindulni.
- Az összes versenynap összes versenyszámában a startdíj, és az adott versenyszám díjazása (pénzdíj, kupa) a Díjugrató Szabályzat szerint kerül megállapításra. Például: ha egy versenyszámban olyan lovasok nyerik el az első, ill. második helyezést, akik az adott versenyszámhoz tartozó TOUR-ban nem neveztek, és a legjobb helyezést elérő TOUR nevező ?csak? a 3. lett, akkor az előző két versenyző megkapja az 1., ill. 2. helyért járó kupát, ill. pénzdíjat, míg a versenyszám 3. helyezettje, aki TOUR nevező is egyben a harmadik helyért járó kupát és pénzdíjat kapja, emellett azonban megkapja az TOUR számban az 1. helyért járó 10 pontot.
- A TOUR-on indulni szándékozó lovasoknak vagy az első nevezésnél, vagy az első versenynapon a versenyirodánál jeleznie kell, hogy melyik kategóriákban szándékozik elindulni. A versenyeken induló lovasoknak a 2012-es évre érvényes licenszel, és sportorvosi engedéllyel szükséges rendelkezniük. A versenyeken induló lovaknak a 2012-es évre érvényes licenszel, és lóútlevéllel szükséges rendelkezniük, amely utóbbiban meg kell lenniük a kötelező vérvizsgálatot, illetve oltásokat igazoló bejegyzéseknek.

A versenysorozat bírói listája (felkérés és egyeztetés után):

Slezák Melinda Nk.
Bács Béla I. o.
Juhász Zoltán I. o.
Fodorné H. Anett I. o.
Machay János III. o.
Kovács Zoltán III. o.

A versenysorozat pályaépítői listája (felkérés és egyeztetés után):

Erdélyi Magdolna Nk.
Unyahuszki József I. o.
Karádi László I. o.
Korbán Krisztián I. o.ű
Fodor István

Versenyiroda:

Lukavecz Nóra

A bírói, illetve a pályaépítői listából látszik, hogy a kiválasztott stáb képes biztosítani a teljes versenysorozat folyamatos és magas színvonalát, és azt, hogy az anyagi elismerés mögött magas szakmai színvonal is legyen.

A díjátadásokat 2012 szeptember 30-án a versenysorozat Döntő napján szeretnénk Habsburg György Úr és a jótékonysági felajánlásokat tevő Dr. Korein László Úr részvételével még ünnepélyesebbé tenni.

További tájékoztatást Frank Elemértől a versenysorozat versenyigazgatójától kérhetnek, aki szívesen áll minden érdeklődő rendelkezésére. Telefonszáma: +36-30-635-60-91, illetve Kabai Béla lovardavezető 06-30-242-7433

Sikeres és kellemes versenyzést kíván a Simonpuszta Lovaspark!

2012.04.14 Simonpuszta Tour 1. forduló

2012.05.05-2012.05.06 Simonpuszta Tour 2.

2012.06.08-2012.06.10 Simonpuszta Tour 3. 3 NAPOS!!!!

2012.07.14 Simonpuszta Tour 4.

2012.08.25 Simonpuszta Tour 5.

2012.09.29-2012.09.30 Simonpuszta Tour DÖNTŐ


Lovastáborok a Simonpusztai Lovas és Szabadidőparkban

Időpontok:
2011.04.21-2011.04.24
2011.06.20-2011.06.24 Gasztonyi Zoltán
2011.06.27-2011.07.01 Gasztonyi Zoltán
2011.07.11-2011.07.15- Nagy Zoltán
2011.07.18-2011.07.22 Gasztonyi Zoltán
2011.08.01-2011.08.05- Nagy Zoltán
2011.08.15-2011.08.19 Gasztonyi Zoltán
2011.08.22-2011.08.26 Gasztonyi Zoltán

Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt, minden régi és új lovasunkat, kicsiket és nagyokat Budapesthez közel Érden, a megújult Simonpusztai Lovas és Szabadidőparkban a nyári lovastáborok idején is.

Mindennapi lovaglással, lovas foglalkozásokkal gondoskodunk arról, hogy a gyermekek jól érezzék magukat.

A tábor a nyár folyamán bármely héten – a min. 7 fős létszám elérésekor – indulhat, és hétfőtől péntekig tart. A táborba érkezés hétfő reggel 9 óra, távozás péntek délután 5 órakor.
A szálláslehetőséget a panzió épületében biztosítjuk 2-4 fős szobáinkban (minden szoba saját fürdővel, wc-vel, mosdóval rendelkezik)!

Az utazás a hétfői napokon a táborba egyénileg történik. A részvételi díj egy részét előlegként a jelentkezéskor kell megfizetni, majd a második részletet a tábor indulásakor a helyszínen.

Állandó (24 h) pedagógus felügyelet mellett különböző programokat biztosítunk:
- Lovaglás napi 2x,
- lóval és lovaglással kapcsolatos alapismeretek elsajátítása,
- asztali tenisz, társasjáték, sakk, stb.,
- igény szerint teniszoktatási lehetőség,
- kézműves foglalkozások,
- lószépítés, és egyéb ügyességi versenyek,
- szalonnasütés, tábortűz,
- péntek délután a szülőknek bemutatót tartunk.

A szülők igény esetén a pénteki napokon csatlakozhatnak a táborhoz, és egy közös hétvégét szervezhetnek a gyerekekkel, és egymással.
- péntek, ill. szombat esti bográcsozással, flekken sütéssel,
- napközben szabadtéri programokkal: lovaglás kipróbálása, strandolás, strandröplabda, foci, tenisz, kirándulás, stb., stb.

Jelentkezni lehet:
Gasztonyi Zoltán (06/ 20 378-7972)
Nagy Zoltán (06/ 20 941-7134)


Z-Clinic (avagy mentál higiéné lovak számára)

„A szorongás rejtett hajlam; tartalomra váró, üres forma.
Ha tartalommal töltjük meg, a szorongás félelemmé változik át.”
Pierre Nannoni

A lovak nem nyereggel a hátukon születnek…

Ami miatt ez az írás megszületett, az annak a ténynek köszönhető, hogy mi, emberek hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a lovak nem nyereggel a hátukon és zablával a szájukban születnek, ennek ellenére természetesnek vesszük, hogy egy ló feladata nyerget viselni, és lovasával az ő általa meghatározott, kívánt irányba haladni, bármely jár módban, amelyre utasítást adtunk. Amennyiben ez nem így történik, értetlenkedve tesszük fel a kérdést:” Miért nem képes a lovam a többihez hasonlóan viselkedni, engedelmesen követni az utasításokat?”, vagy „Miért ijed meg mindentől, ami a mi számunkra természetes dolog?” Például a fedeles ajtajának becsapódásától, egy meglibbenő falevéltől, szél által megzördített zacskótól, traktortól, autótól és a többi és a többi, számunkra hétköznapi, megszokott jelenségtől. És ha meg is ijed, miért veszi rögtön menekülőre a dolgot, hogy lovasa rosszabb esetben leessen, esetleg meg is sérüljön? Egy lovas ember meghökkentő kérdéseként merült föl az is, hogy ha 24 órából 23-at lóként viselkedhet a lova, akkor abban az egy órácskában, amikor ő lovagolna, akkor az a buta pára miért nem képes emberszerűen viselkedve, „normálisan” végrehajtani a kívánt feladatokat?

Az alábbi gondolatok segítséget nyújthatnak abban, hogy a lóval kapcsolatba kerülő emberek hasznos és a mindennapokban alkalmazható segítséget találjanak a ló és ember közötti kommunikáció megértéséhez.

A lovakkal kapcsolatos problémáinkhoz az emberi félelmek, fóbiák, szorongások megértésén keresztül szeretnénk eljutni. Mivel ezekkel a jelenségekkel minden ember szembesül élete folyamán, az ezekre keresendő válaszok megtalálása rávilágíthat a lovakban lévő félelmek, fóbiák megértésére és azok átalakítására.

A lovakkal való kapcsolatteremtés nem varázslatos, misztikus dolog, amire csak és kizárólag „kiválasztott emberek” képesek. Természetesen vannak olyan emberek, akiknek különleges érzékük van ehhez és ezt továbbfejlesztve képesek varázslatosnak tűnő dolgokat kommunikálni a lovak felé, ám ez a tudás minden ember számára megszerezhető és a napi „munkában” alkalmazhatóvá válhat készség szintjén. Célunk, hogy lerántsuk a misztérium leplét a „SUTTOGÁS”- ról és felfedjük közérthetőségét és használhatóságát az e fogalom mögé bújtatott valós tartalomnak. Ennek megértéséhez szeretnénk eszközül használni az emberi viselkedés pszichológiáját, kihangsúlyozva az ember és a ló alapvető, genetikailag kódolt viselkedésformái közötti különbséget. Hasznosnak gondoljuk az emberi pszichológia és a lovak megértésének párhuzamba állítását, mivel a lovak kényszerülnek az ember világához alkalmazkodni, ehhez azonban az embernek figyelembe kellene vennie a lovak viselkedési és tanulási mechanizmusait, képességeit.

A félelmekről

A következő felsorolás az alapvető emberi viselkedési problémákat okozó jelenségeket határozza meg, melyben a lovak viselkedésében található „problémákat” is párhuzamba állítottunk.

Fóbia:
Embereknél: Visszatérő, nem reális, vagy irracionális félelem, ami egy bizonyos dologra, vagy szituációra irányul. Ez helytelen érzelmi túlreagálást jelent az észlelt veszélyre és rendszerint korlátozza, vagy gátolja az egyént élete folyamán.

Lovaknál: Visszatérő folyamatos félelem, mely korábbi rossz tapasztalat alapján rögződött reakció (ló szállítótól való rettegés, kovács látványától való félelem, stb.) Bármilyen reakciót ide sorolhatunk, melyek lovunkból félelmet vált ki rossz berögződések nyomán.

Félelem:
Embereknél: Indokolt reakció az észlelt veszélyekre, vagy ismeretlen dolgokra és szituációkra; a test normális védelmi reflexének része.

Lovaknál: Ösztönösen, genetikailag kódolt menekülési reakció a túlélés segítségére kialakult védelmi reflex; az emberek számára természetes, a mindennapokban használt eszközöktől, tárgyaktól, reakcióktól való félelem hozzátartozik a lovak túlélési ösztönéből adódó menekülési reflexéhez. Soha nem büntetendő reakció, menekülő állat lévén viselkedésének, túlélésének alapköve!

Függőség:
Embereknél: Pszichológiai függőség valamilyen anyagtól, vagy tevékenységtől, ami valamilyen mértékben káros az egyén számára. A függőségben szenvedő általában tisztában van vele, hogy fel kéne hagynia a függőséggel, de képtelen erre.

Lovaknál: Nem tudatos, az ember által kialakított rossz szokások rögzülése, melyek negatív hatással lehetnek a napi munkára, pl.: rosszul alkalmazott jutalom falat, melynek megléte nélkül a kért feladat végrehajtása helyett ellenszegülés váltódhat ki.

Kényszeres viselkedés:
Embereknél: Egy megszokott, rituális, vagy megrögzött viselkedésforma, ami problémákat okoz az egyénnek, vagy gátolja életvitelében. Az egyén szociális-, vagy munkakapcsolataira gyakorolt negatív hatása ellenére is kényszert érez a viselkedésmód folytatására.

Lovaknál: Szintén nem tudatos választás, amely annak ellenére, hogy nyilvánvalóan káros hatással van az élettani folyamatokra, mégis szerves részévé válik a ló mindennapi viselkedésének. Kialakulásukhoz (pl.: karórágás, szitálás) a ló számára tartósan nem megfelelő (nem értelmezhető) élettani helyzet megteremtése vezethet.

Szorongás:
Embereknél: Egy mindent átható, meghatározatlan tárgyú és rendkívül kellemetlen fajtája a félelemnek.

Lovaknál: A hosszútávon értelmezhetetlen kommunikáció az ember által. Okozhat állandósult ingerlékenységet, melyet ebbe a kategóriába sorolhatunk.

Ezen fogalmak megértése és értelmezése segítséget nyújthat a lovak és emberek közti kommunikációs kapu megnyitásában, a mindennapi, úgynevezett „használati lovaglás” kiteljesedésében, problémamentességében. Ahhoz azonban, hogy hatékony segítséget tudjunk nyújtani a lovaknak az ember világába való problémamentes beilleszkedéshez, további fontos fogalmak megértésére, illetve azoknak a gyakorlatba való helyes átültetésére van szükség. Ezek a fogalmak az: érzéketlenség (deszenzibilitás), érzékenység (szenzibilitás), érzéktelenítés (deszenzibilizálás), érzékenyítés (szenzibilizálás), nyomás-engedés (kényelem-kényelmetlenség).

Érzéketlenség (deszenzibilitás):
Emberi szemszögből nézve kétféle érzéketlenségről beszélhetünk, ezek a „pozitív”, ill. „negatív” érzéketlenség. A ló veleszületett, az emberi „elvárásoknak” nem megfelelő reakciókat (pl.: menekülést) kiváltó érzékenységének megszűnése, megszűntetése a természetes életteréhez képest értelmezhetetlen ingerek hatására (pl.: gépek járó motorjának zúgása) pozitív érzéketlenségként definiálható. Figyelembe véve a ló etológiáját, mely szerint alapvetően menekülő állat, a menekülő állatfajok közül is a leggyorsabb reakció idővel rendelkezik, minden olyan, számára „idegen” inger, ami számunkra természetesnek tűnik, a lóból ösztönös, rendkívül gyors menekülési reakciót vált ki. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk változtatni, meg kell tanítani elfogadni ezeket az ingereket. A tanítás módja az érzéketlenítés (deszenzibilizálás), az érzékenység csökkentése. Negatív érzéketlenségről abban az esetben beszélhetünk, ha a ló az ember által elvárt feladatokra szintén nem a „megfelelő” válaszreakciót produkálja (pl. csizma zárására elindulás helyett makacs állással válaszol, sőt a fokozódó nyomásra sem reagál). Ez a fajta érzéketlenség helytelen érzéketlenítés eredményeként alakulhat ki, mely a ló számára értelmezhetetlenné váló ingerek sorozatából áll, melyekre immunissá válik. Itt kell megjegyeznünk azt a tényt, melyet az etológia tudománya alapján (pl.: Dr. Robert Miller állatorvos) is alátámasztanak, hogy a lovak sosem csupán az őket ért ingerekből, hanem az azokra történő engedés együtteséből tanulnak (lásd: nyomás-engedés). Ugyanennek a tulajdonságuknak köszönhetően kovácsolhatunk előnyt a pozitív érzéketlenítés során is.

Érzékenység (szenzibilitás):
Az érzéketlenséghez hasonlóan szintén kétféle lehet, számunkra pozitív és negatív. A ló érzékeny lehet bármilyen, számára nem természetes környezeti hatásra, ingerre, tárgyra, amely félelmet válthat ki belőle. A félelemre a válaszreakció a menekülés, ami az emberre nézve veszélyes manőverré is válhat (pl. lovaglás közben megriad, eliramodik, azaz menekül). Ez negatív érzékenység. Megoldás: érzéketlenítés (deszenzibilizálás). Pozitív érzékenységről akkor beszélhetünk, amikor lovunk a legkisebb kérésre is az általunk elvárt maximális válaszreakciót mutatja/ adja (pl. csizmára való engedés a legfinomabb nyomásra is.) Ennek elérési módja az érzékenyítés, a fokozatosság elvének maximális betartása mellett (legkisebb nyomástól haladunk fokozatos nyomásnöveléssel addig, míg lovunk pozitív válaszreakciót mutat, ekkor azonnal megszüntetjük a nyomást). Ez a nyomás-engedés elve.

Érzéketlenítés (deszenzibilizálás):
Bármely külső ingerre történő, az emberi elvárásnak nem megfelelő, a ló ösztönös érzékenységéből adódó válaszreakció megfordítása, átformálása, figyelembe véve a nyomás-engedés elvét. A ló számára idegen ingert (pl. lobogó, szél fújta zacskó) addig tartjuk rajta nyomásként, míg lovunk nyugalmi állapotba nem kerül, ekkor a nyomást megszüntetjük, ez az engedés, melyből megtanulja, hogy nyugalmi állapotban elhárul a rá „leselkedő” veszély. Nem megfelelő idejű engedés fordított reakciót vált ki, a számunkra negatív érzékenység növeléséhez, beíródásához vezet, lovunkat menekülésre/ „engedetlenségre” tanítja (pl.: ha a legelőn tőlünk eliramodtában tapssal „jutalmazzuk”, a taps menekülési reflexet fog kiváltani a lónál a későbbiek folyamán is, vagy a zacskó hangjára megriadó lovat menekülni hagyjuk, szintén a menekülési reflexet erősítjük).

Érzékenyítés (szenzibilizálás):
A nyomás-engedés elvének betartása mellett, fokozódó nyomásnöveléssel, a legkisebb nyomástól haladva addig a pillanatig, amíg lovunk a kívánt reakciót mutatja, ekkor azonnali engedéssel jutalmazunk (nyomás megszüntetése). Mit is értünk ez alatt? Legkisebb nyomás a gondolat, ezt követi a tekintet iránya, majd fej, törzs, kar, magyarázó eszköz használata (pl. egy kötél pörgetése) majd az ezzel történő érintés is, amennyiben szükségessé válik. Például, ha körre szeretnénk a lovat küldeni az így néz ki: 1. nyomás: gondoljuk el, hogy a lovunk elindul körön (amennyiben elindul, engedés - ha nem, folytatjuk a nyomás növelését) 2. tekintetünket fordítsuk a haladás irányába (elindulás esetén engedés). 3. fejünket is a kívánt irányba fordítva jelezzük a kérést a ló felé 4. törzsünk elfordítása a következő jel. 5. a kar emelése a kívánt irány mutatására. 6. kötél lassabb iramú pörgetése a ló felé. 7. kötél pörgetési sebességének fokozása. 8. Érintés a kötél végével. (Ez az érintés nem összekeverendő az oktalan ütlegeléssel/veréssel) Amennyiben e folyamat bármelyik pontjánál a ló a kívánt reakciót mutatja (akár csak a legkisebb elindulási szándék), a nyomást azonnal megszüntetjük, így jelezve szándékának helyességét. Amennyiben minden alkalommal – következetesen - e szerint járunk el, lovunk nagyon hamar rá fog jönni, hogy a lehető legkisebb jelre is mit várunk tőle, s bár majdnem biztos, hogy gondolati szinten nem tudjuk majd lovunkat irányítani (mivel nehezen vagyunk képesek elhinni, hogy ez lehetséges), azonban az irány jelzése fej, vagy törzsfordításra kapott megfelelő válaszreakció nagy biztonsággal működőképes dolog lehet. De még a karral iránymutatásra való kívánt reakció elérése is nagyon jó teljesítménynek könyvelhető el.

Nyomás-engedés (kényelem-kényelmetlenség):
A nyomás-engedés működési mechanizmusa szintén a ló etológiai megfigyelésein alapszik, mely szerint a ménesben ezen az elven tanítja a mátriarka az engedetlen fiatal egyedeket, ill. a kanca szintén így neveli csikóját. A nyomást fokozatosan növeli mindaddig, amíg megfelelő válaszreakció érkezik, ekkor a nyomást megszűnteti, amiből a csikó megtanulja, hogy mit is vár tőle a kanca az adott helyzetben. A kényelem-kényelmetlenség fogalma is a ménesi viselkedésre vezethető vissza, amikor ugyanis a ménest veszélyeztető egyedet a mátriarka „kizárja” a ménesen kívülre, a kizárt egyed védtelenebbé válik a ragadozókkal szemben (kényelmetlen helyzet), újratárgyalást kér, azaz behódol, engedelmességet tanúsít, visszaengedtetik a ménesbe (kényelmi helyzet). Ezt a viselkedési mechanizmust szintén fel tudjuk „előnyszerzésre” használni lovunknál. A nemkívánatos dolgokat tegyük kényelmetlenné lovunk számára, a kívánt helyzeteket kényelmessé, nyomás-engedés (pl.: ha lovunk nem az általunk meghatározott irányba indul el, a nemkívánatos irányba történő haladását kényelmetlenítsük, mondjuk apró, ritmikus, de növekvő mértékű szármozgatással, amint a kívánt irányba mozdul, haladását tegyük kényelmessé a ritmikus nyomás azonnali megszüntetésével).

Zárógondolatként annyit fűznénk az eddig leírtakhoz - amely reményeink szerint segít lovaink viselkedésének megértésében és a velük való közös „munka” gyümölcsének élvezetében-, hogy bár a lovak évezredek óta szolgálják embertársaikat, mégsem genetikailag kódolt szolgálat ez. Tehát bármilyen elvárás, kérés velük szemben csak akkor lehet következetes, ha figyelembe vesszük a fajok egyedeinek egymás közti kommunikációját és azt érthető, tiszta jelekkel közvetítjük feléjük. Ha ehhez hozzávesszük még azt a tényt – mely szintén tudományos megfigyeléseken alapul-, hogy a lovak rendkívüli tanulási képességgel rendelkeznek már újszülött korban is, akkor minden feltétel adottnak tekinthető egy virágzó, problémamentes kapcsolat kialakításához a lovak és emberek között.

Üdvözlettel: a Z-Clinic csapata

Tanácsadás:
0620 363 0122 (Mészáros Zoltán, Zéé) z-clinic@halapilovarda.hu, meszzo1@gmail.com
0620 390 9602 (Boros Sarolta, Saci)